Mérd meg a vízhozamot és a nyomást, mielőtt tervezel
Egy vödör, egy stopper és egy nyomásmérő óra: ennyi kell ahhoz, hogy tudd, hány szórófej mehet egy zónába. Így mérj, és így számolj a kapott értékekkel.
2026. március 17., 4 perc olvasás
Mielőtt egyetlen szórófejet kiválasztanál, két számra van szükséged: mennyi vizet ad a vízforrásod percenként (vízhozam, l/perc), és mekkora nyomással, miközben a víz folyik (dinamikus nyomás, bar). Ezekből derül ki, hány fej mehet egy zónába, és hány zóna kell. Mindkettő mérhető otthon fél óra alatt, egy 10 literes vödörrel, egy stopperrel és egy csapra csavarható nyomásmérő órával.
Vízhozam mérése vödörrel
- Zárj el minden más vízvételi helyet a házban és a kertben: mosógépet, WC-tartályt, többi csapot.
- Válaszd azt a csapot, amelyre az öntözőrendszer kerül, vagy amelyik a legközelebb van a bekötési ponthoz.
- Nyisd ki teljesen a csapot, tömlő nélkül, vagy csak egy rövid, széles tömlővel.
- Mérd le, hány másodperc alatt telik meg a 10 literes vödör.
- Ismételd meg kétszer-háromszor, és vedd az átlagot.
A számolás: l/perc = 600 ÷ másodperc.
| Feltöltési idő | Vízhozam | Egy zónára tervezhető (80%) |
|---|---|---|
| 15 s | 40 l/perc | 32 l/perc |
| 20 s | 30 l/perc | 24 l/perc |
| 25 s | 24 l/perc | kb. 19 l/perc |
| 30 s | 20 l/perc | 16 l/perc |
| 40 s | 15 l/perc | 12 l/perc |
Egy zónára a mért vízhozam legfeljebb kb. 80%-át tervezd. A maradék tartalék: ha a házban közben valaki kinyit egy csapot, vagy nyáron a hálózati nyomás leesik, a szórófejek még akkor is elérik a sugarukat.
Ha nagyobb a vízhozam, és a vödör 10 másodpercen belül megtelik, használj nagyobb edényt, mert a mérési hiba arányaiban nagy lesz. 20 literes edénynél a képlet: l/perc = 1200 ÷ másodperc.
Nyomás mérése: statikus és dinamikus
A statikus nyomás az, amit a nyomásmérő mutat, amikor sehol nem folyik víz. Ezt a legkönnyebb megmérni: csavard fel az órát a csapra, nyisd ki a csapot, és olvasd le. Ez a szám tájékoztató, de tervezni nem ebből kell.
A dinamikus nyomás az, ami átfolyás közben megmarad. A csövekben, a vízórában és a szerelvényekben a víz mozgása nyomásveszteséget okoz, és minél több víz folyik, annál nagyobb a veszteség. A szórófejek ezt a nyomást kapják meg.
Így méred:
- Tedd a nyomásmérőt az egyik kerti csapra.
- Nyiss ki egy másik csapot ugyanazon a vezetéken, nagyjából akkora vízhozammal, amekkorát egy zónára tervezel. Ezt a vödörrel be tudod állítani.
- Olvasd le az órát, miközben a másik csap folyik.
Ha csak egy kültéri csapod van, egy T idommal az óra és egy kifolyó is felszerelhető ugyanarra a csapra.
Mit jelentenek a számok
A szórófejeknél a fejtestben szükséges nyomás:
- spray: kb. 1,5–2,5 bar, ideálisan 2 bar körül,
- rotoros fej: kb. 2,5–3,5 bar,
- csepegtető: kb. 1–1,5 bar.
A bekötési pont és a fej között a mágnesszelep, a szűrő, a cső és az idomok együtt néhány tized bar veszteséget okoznak, hosszú vezetéknél többet is. Ezért a bekötési ponton mért dinamikus nyomás legyen nagyobb annál, amit a fej igényel. Spray zónához kb. 2,5–3 bar, rotoros zónához kb. 3–4 bar a bekötésnél kényelmes kiindulás.
Ha a statikus nyomás nagyon magas, például 6 bar körül vagy afölött, a rendszer elé nyomáscsökkentő kell, csepegtető zónához pedig minden esetben. Hogy melyik hova kerül, a nyomáscsökkentő és szűrő témájú cikkünkben írjuk le.
Mikor mérj
A hálózati nyomás napszakonként változik. Nyári hajnalokon, amikor a környéken sokan öntöznek egyszerre, alacsonyabb lehet, mint egy tavaszi délutánon. Mivel az öntözőrendszer hajnalban, kb. 4 és 8 óra között fog dolgozni, érdemes legalább egyszer ebben az időszakban is mérni. Ha a két mérés között nagy a különbség, a rosszabbal tervezz.
Kútnál a vízhozamot és a nyomást a szivattyú és a kút vízadó képessége együtt határozza meg. Itt a mérést a beépített szivattyúval, legalább 10–15 perc folyamatos üzem után végezd, amikor a kútban a vízszint már beállt. A szivattyúválasztásról a kútról öntözésről szóló cikkben olvashatsz.
Tipikus mérési hibák
- Vékony tömlőn át mérni. Egy hosszú, 1/2"-os tömlő önmagában visszafogja a vízhozamot, és kevesebbet mérsz, mint amennyi a rendszernek valójában jutna.
- Csak statikus nyomást mérni. 4,5 bar statikus nyomás mellett is előfordulhat, hogy átfolyás közben csak 2,5 bar marad.
- Egyetlen mérésre építeni. Mérj többször, és a gyengébb eredményt vedd alapul.
- Elfelejteni a vízórát. A vízmérő és a bekötővezeték is korlátozza a vízhozamot. Amit a csapnál mérsz, az már ezzel együtt értendő, ezért ne számolj többel.
- Mindent egy zónába tervezni. Ha 24 l/percet tervezhetsz egy zónára, a fejek együttes igénye nem lépheti túl ezt. A zónák kialakításáról külön bejegyzésben írunk.
A mért vízhozamot és nyomást írd be az öntözésterv-kalkulátorba. A rendszer ezek alapján osztja zónákra a fejeket, így a kész terv a te vízforrásodhoz igazodik, nem egy átlagos kerthez.
