Öntözés kútból: így válassz szivattyút
Előbb a kutat ismerd meg: vízszint, átmérő, vízadó képesség. Ebből derül ki, felszíni vagy búvárszivattyú kell, és a jelleggörbéből, melyik típus bírja a zónáidat.
2026. május 5., 4 perc olvasás
Szivattyút a kúthoz kell választani, nem fordítva. Ha a kútban a víz szivattyúzás közben is 7–8 méteren belül marad a szivattyú szintje alatt, egy felszíni, önfelszívó szivattyú elég. Ha mélyebben van, búvárszivattyú kell. A típuson belül pedig azt kell nézni, hogy a szivattyú a zónád vízhozamát a szükséges nyomáson le tudja-e adni. Ezt a jelleggörbéből olvasod le, nem a dobozon szereplő maximális értékekből.
Amit a kútról tudnod kell
- Nyugalmi vízszint: milyen mélyen áll a víz, ha egy ideje nem szivattyúztál.
- Üzemi vízszint: milyen mélyre süllyed a víz, ha a szivattyú már 10–15 perce folyamatosan megy. A szivattyú kiválasztásánál ez számít.
- A kút mélysége és belső átmérője: búvárszivattyúnál ebből derül ki, milyen méretű szivattyú fér el benne, és milyen magasan lehet felfüggeszteni.
- Vízadó képesség: mennyi vizet ad a kút tartósan, percenként. Ha a szivattyú többet szív ki, a vízszint folyamatosan süllyed, és a szivattyú előbb-utóbb levegőt vagy homokot szív.
A vízszintet egy súllyal ellátott mérőszalaggal vagy zsinórral tudod lemérni. Ha a vízadó képességet nem ismered, egy próbaszivattyúzás sokat elárul: hosszabb ideig járatod a szivattyút, és figyeled, beáll-e a vízszint egy adott mélységben.
Ha új kutat fúratnál, vagy nem tudod, rendben van-e a meglévő kút engedélyezése, érdeklődj a helyi önkormányzatnál vagy a vízügyi hatóságnál.
Felszíni vagy búvárszivattyú
| Felszíni (önfelszívó) | Búvárszivattyú | |
|---|---|---|
| Vízszint | szivattyúzás közben is kb. 7–8 m-en belül | mélyebben is |
| Elhelyezés | kútakna, gépház, fagymentes helyiség | a kútban, a víz alatt |
| Szívóoldal | légmentes szívócső lábszeleppel | nincs szívóoldal |
| Karbantartás | könnyen hozzáférhető | ki kell emelni a kútból |
| Zaj | hallható | szinte hangtalan |
A szívómagasság elméleti határa kb. 10 méter, de a csőben és a lábszelepnél keletkező veszteségek miatt a gyakorlatban kb. 7–8 méterrel számolj. Ha a vízszint ennél lejjebb süllyed, a felszíni szivattyú elveszti a felszívást.
A búvárszivattyút ne engedd le a kút aljáig, mert ott iszapot és homokot szív. A gyártó leírása megadja, mennyivel a kút alja fölött kell lennie.
Mekkora szivattyú kell
A szivattyúnak a legnagyobb zónád vízhozamát kell a szükséges nyomáson leadnia. A szükséges nyomást emelőmagasságban (méterben) számold, mert a jelleggörbe így adja meg. 10 méter ≈ 1 bar.
Az emelőmagasság összetevői:
- A vízszint mélysége a szivattyúzás alatt (felszíni szivattyúnál a szivattyú alatt, búvárnál a felszín alatt).
- A szükséges nyomás a szelepaknánál: spray zónához kb. 2,5–3 bar (25–30 m), rotoros zónához kb. 3–4 bar (30–40 m).
- Veszteségek: cső, szűrő, idomok, néhány méter.
- Szintkülönbség a szivattyú és a kert legmagasabb pontja között.
Példa: az üzemi vízszint 6 m mélyen van, a legnagyobb zóna rotoros, 40 l/perc, és a szelepaknánál 3,5 bar kell. 6 + 35 + kb. 5 m veszteség = kb. 46 m emelőmagasság 40 l/percnél (2,4 m³/óra). A jelleggörbén tehát 2,4 m³/óránál legalább 46 méternek kell lennie.
A dobozon szereplő „max. vízhozam” és „max. emelőmagasság” a görbe két végpontja: a maximális vízhozamot nulla nyomásnál, a maximális emelőmagasságot nulla vízhozamnál adja a szivattyú. Az öntözés közbeni munkapont mindkettőnél jóval lejjebb van.
Ne válassz a kút vízadó képességénél nagyobb szivattyút. Ha a kút 50 l/percet ad tartósan, a zónákat legfeljebb kb. 40 l/percre tervezd. A mérés módszeréről a vízhozam és nyomás méréséről szóló cikkben írunk; kútnál a beépített szivattyúval, a vízszint beállta után mérj.
Indítás és védelem
- Indítás a vezérlőről: a vezérlő szivattyúindító kimenete egy relén keresztül kapcsolja a szivattyút, így az csak akkor jár, ha valamelyik zóna nyitva van. A relé szükséges, mert a kimenet csak vezérlőjelet ad. Erről az öntözésvezérlő választásáról szóló cikkben írunk.
- Nyomásvezérelt indítás: hidrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval, vagy elektronikus nyomásvezérlővel. Akkor jó, ha a kútról kerti csapot is használsz, mert a szivattyú bármelyik vízvételre elindul.
- Szárazonfutás-védelem: ha a vízszint a szívás szintje alá süllyed, a szivattyú víz nélkül jár, és tönkremegy. Az elektronikus nyomásvezérlők jellemzően tartalmaznak ilyen védelmet, búvárszivattyúhoz úszókapcsoló is használható.
- Villanyszerelés: a szivattyú 230 V-os bekötését, az érintésvédelmet és a relét villanyszerelő végezze.
A kútvíz szinte mindig hoz homokot vagy rozsdát, ezért a szivattyú után szűrő kell, homokos kútnál homokleválasztó is. A sorrendről a nyomáscsökkentő és szűrő témájú cikk szól. Ősszel a szivattyút le kell üríteni, és a rendszer kompresszoros kifúvatását soha ne a szivattyún keresztül végezd.
Tipikus hibák
- A dobozon szereplő maximumok alapján választott szivattyú. Papíron 60 l/perc, a munkaponton a zónának kevés.
- Szűkebb szívócső, mint a szivattyú bemenete, vagy szivárgó kötés a szívóoldalon. A szivattyú levegőt szív, és elveszti a felszívást.
- Hiányzó lábszelep. Leálláskor a szívócső kiürül, és a következő indításnál a szivattyú szárazon jár.
- A kútnál erősebb szivattyú. A vízszint leszáll, a szivattyú homokot szív, a szűrő napok alatt eltömődik.
A webáruházban felszíni és búvár szivattyú típusokat is találsz. Vásárlás előtt vesd össze a jelleggörbéjüket a saját kutad és a legnagyobb zónád adataival.
