Esőérzékelő és időjárásfüggő öntözés

Minden automata öntözőrendszerre érdemes esőérzékelőt tenni. Olcsó, egyszerűen beköthető, és megakadályozza, hogy a rendszer egy kiadós eső után is lefusson. Az időjárásfüggő vezérlés egy lépéssel tovább megy: a hőmérséklet és a csapadék alapján a futásidőt is módosítja. A kettő jól kiegészíti egymást, de egyik sem helyettesíti a jól beállított alapprogramot.

Hogyan működik az esőérzékelő

A legelterjedtebb típusban nedvszívó lapok vannak. Eső hatására a lapok megszívják magukat vízzel és megduzzadnak, egy kapcsolót nyomnak meg, amely megszakítja az érzékelő áramkörét. A vezérlő ezt jelzésnek veszi, és amíg a kör nyitva van, nem indít öntözést. Amikor a lapok kiszáradnak, összehúzódnak, a kapcsoló visszazár, és a program a következő esedékes indításnál újra lefut.

Két dolgot lehet rajta beállítani:

• Küszöb: mennyi esőnek kell esnie, hogy leállítsa az öntözést. Ez általában egy elforgatható gyűrűvel vagy csavarral állítható, milliméterben jelölve.
• Száradási idő: egyes típusoknál egy szellőzőgyűrűvel szabályozható, milyen gyorsan száradnak ki a lapok, vagyis mennyi ideig tartja leállítva az öntözést.

Milyen küszöböt állíts be

Ne feledd: 1 mm csapadék 1 liter víz négyzetméterenként. Nyári kánikulában a gyepnek hetente kb. 25–35 mm kell, heti 2–3 alkalomra osztva. Heti három alkalomnál egy öntözés kb. 8–12 mm. Tavasszal és ősszel a heti igény 10–20 mm.

Gyepnél jó kiindulás a kb. 5–6 mm-es küszöb. Ennyi eső már érdemben benedvesíti a talaj felső rétegét, és a következő hajnali öntözés kihagyható. Ha azt látod, hogy egy kisebb zápor után is elmarad az öntözés, és a gyep a napos részeken szárad, emeld a küszöböt. Ha kiadós eső után is lefut a rendszer, csökkentsd.

Egy egyszerű csapadékmérő a kertben sokat segít a beállításban. Ha reggelente ránézel, néhány hét alatt látod, hogy az érzékelő a valós csapadékhoz képest jól reagál-e.

Hova szereld

Az érzékelőt annyi eső érje, amennyi a gyepre esik, se több, se kevesebb.

• Szabad ég alá kerüljön, fa, eresz, előtető vagy erkély ne takarja.
• Szórófej ne érje. Ha a saját rendszered vize eléri, az érzékelő minden öntözés után leállítja a következőt.
• Ne a földre. A felverődő víz és a fűnyíró miatt kerítésoszlop tetejére, a tetőeresz szélére vagy a ház falára, a fal fölé kinyúló tartóra szokás tenni.
• Elérhető helyre. Évente legalább egyszer meg kell nézni, tisztítani kell.

A vezetékes érzékelő két erével csatlakozik a vezérlőhöz. A vezeték nélküli típusnál az érzékelőben elem van, a vevőegység a vezérlő mellé kerül. Itt is számít a távolság és a falak száma, ezért a kettőt szereld fel ideiglenesen, és próbáld ki, mielőtt végleg rögzítenéd.

Bekötés a vezérlőbe

A legtöbb vezérlőn van külön érzékelő bemenet, általában egy áthidalóval (rövidzárral) gyárilag összekötve. Az áthidalót kiveszed, a helyére kerül az érzékelő két vezetéke. A vezérlőn ezután egy kapcsolóval vagy menüpontban aktívra kell állítani az érzékelőt. Ha „kiiktatva” (bypass) állásban marad, a vezérlő nem veszi figyelembe.

Régebbi, érzékelő bemenet nélküli vezérlőknél az érzékelő a szelepek közös vezetékébe köthető sorosan. Ilyenkor eső esetén a szelepek nem kapnak áramot. A vezérlő típusáról és a funkciókról az öntözésvezérlő választásáról szóló cikkben írunk.

Időjárásfüggő öntözés

Az esőérzékelő csak azt tudja, esett-e. Azt nem, hogy hűvös, borult hét volt, vagy 35 fokos kánikula. Ezért kell a futásidőt az évszakhoz is igazítani.

• Kézi szezonális korrekció. A vezérlőn egy százalékos értékkel csökkented vagy növeled az összes futásidőt. Ha a nyári beállítás a 100%, tavasszal és ősszel nagyjából 50% körül a jó.
• Wifis, időjárás-alapú vezérlés. A vezérlő az interneten elérhető időjárási adatokból (hőmérséklet, csapadék, előrejelzés) számol, és ehhez igazítja a futásidőt, vagy kihagy egy öntözést, ha esőt jeleznek.
• Talajnedvesség-érzékelő. A gyökérzónában méri a nedvességet, és ha a talaj elég nedves, nem engedi az öntözést.

Az interneten elérhető időjárási adat a legközelebbi mérőállomásról vagy egy modellből származik, egy helyi zápor ebből kimaradhat. Ezért a wifis vezérlő mellé is érdemes esőérzékelőt kötni. Arról, hogy a gyepnek mikor és mennyi víz kell, ebben a cikkben olvashatsz részletesen.

Tipikus hibák

• Az érzékelő eresz alatt vagy fa lombja alatt van. Alig kap esőt, ezért szinte sosem állítja le az öntözést.
• Bypass állásban maradt. Fel van szerelve, be van kötve, de a vezérlő figyelmen kívül hagyja.
• Túl hosszú leállás. Ha a lapok lassan száradnak, egy esős nap után napokig nincs öntözés. Állíts a szellőzésen, vagy emeld a küszöböt.
• Nincs ellenőrzés tavasszal. A szezon elején locsold meg bőven az érzékelőt, vagy nyomd meg a tesztgombját, és nézd meg, hogy a vezérlő jelzi-e a leállást.

Ha most egészítenéd ki a rendszeredet, a webáruházban megtalálod a vezetékes és vezeték nélküli esőérzékelő típusokat.